Az energetikai rendszerek működésének megértése elsőre bonyolultnak tűnhet, de valójában nagyon logikus. Egy cikksorozattal készültem velük kapcsolatban, és ha velem maradsz, bízom benne, hogy átlátod majd őket. Lehet, hogy nem is tudod, de ezek a rendszerek állnak a mögött, és adnak magyarázatot arra, hogy miért érezheted a „könnyű futás” edzésnapot tényleg könnyebbnek, „nehéznek a lábaid”, miért nem tudsz lesprintelni egy maratont, vagy éppen miért működik a frissítés.
Szervezetünknek energiára van szüksége, nem csak a mozgáshoz, de alapvetően az életfolyamatainkhoz (légzés, keringés, kiválasztás stb.). Energiát pedig a táplálékban lévő különböző makrótápanyagok (azaz szénhidrátok, fehérjék, zsírok) lebontásából nyerünk. A szénhidrátok lebontásával egyszerű cukrok, például glükóz (szőlőcukor) vagy fruktóz (gyümölcscukor) keletkeznek.
A zsírokat zsírsavakra, míg a fehérjéket aminosavakra bontja a szervezet az emésztés során. Ezekből a kisebb alkotórészekből a tényleges energianyerés a sejteken belül történik.
Ismerd meg az ATP-t!
Tisztességes neve: adenozin-trifoszfát. Ő lesz nekünk a kulcsmolekula, ami az energia biztosításáért felel. Az ATP három foszfátcsoportot tartalmaz. A csoportok közti kötésekben pedig sok-sok energia tárolódik. Ha ezek a kötések felhasadnak, energia szabadul fel, ami felhasználódhat például a mozgáshoz szükséges energia biztosításához.
A mozgás fenntartásához pedig folyamatos ATP-utánpótlás szükséges.
Az ATP az azonnali energiaforrás, de a power bank még fontosabb. Az akkumulátor ugyanis minden lépéssel lemerül. A power banket ebben az esetben az energetikai rendszerek jelentik, amelyek folyamatosan képesek ATP-t biztosítani.
De nem titkolózok tovább… ők lennének az energetikai rendszerek:
-
Anaerob alaktacid rendszer vagy ADP-kreatin-foszfát rendszer: a kreatin-foszfát által történik az ATP-képzés (sprint, rajt)
-
Anaerob laktacid rendszer: a glikogén (azaz glükóz) oxigén nélküli lebontása által történik az ATP-képzés (400–800 m, tempós részek)
-
Aerob rendszer: főleg glükóz és zsírsavak oxigén jelenlétében történő lebontása által történik az ATP-képzés (hosszú futások)
A szervezet nem bízza a véletlenre
Ugyanis mindhárom töltővel egyszerre dolgozik. A mozgás intenzitása, pontosabban az ATP-igény gyorsasága azonban megszabja, hogy főleg melyik töltő ad nagyobb energialöketet. Az első két rendszer gyorsan képes – de kevés – ATP-t termelni, ezért főleg rövid, gyors izomösszehúzódással járó mozgások során dominál (pl.: sprint, ugrás, súlylökés).
Az aerob rendszer azonban sokkal több ATP-t, így energiát tud biztosítani.
Ezáltal a hosszabb ideig tartó mozgások során „aktív” leginkább (maraton, országúti kerékpározás).
Pontosan ezeknek az energetikai rendszereknek a működése áll a mögött, például, hogy:
- miért előnyös a magasabb szénhidrátbevitel nagyobb terhelést megelőzően
- a kreatin miért hasznosabb erősportágak esetén
- hogyan edzhető a szervezet arra, hogy a zsírokból történő energianyerés hatásfoka nőjön
- miért kapsz a frissítőktől plusz löketet
Ha elég kitartó vagy, és velem tartasz, akkor jobban megértheted azt is, hogyan befolyásolja a futóteljesítményed az, hogy mi kerül a tányérodra.
Előbbiekről, és külön-külön az energetikai rendszerekről a cikksorozat következő részeiben olvashatsz!
