A Giro d’Italia harmadik hetében járunk, amikor a mezőnyben már minden egyes emelkedő és etap a túlélésről, az energiatartalékok végső mozgósításáról szól. Ilyenkor különösen látványos, mennyire extrém fizikai terhelést jelent a profi országúti kerékpározás, nemcsak a versenyen, hanem a háttérben zajló energia- és regenerációs folyamatokban is. A Tour de Hongrie idei számai ezt a világot hozzák még közelebb.
A Team Cofidis adatai alapján egyetlen versenynap akár 6500 kalóriás terhelést is jelenthetett a versenyzőknek. A legtöbb amatőr futó pontosan ismeri azt az érzést, amikor egy hosszú futás végén már minden energiatartalék kiürülni látszik. A maratoni felkészülések, az ultrafutások vagy a nyári hőségben teljesített hosszú edzések során a szervezet elképesztő terhelést kap, de mindez még inkább felnagyítva jelenik meg a profi országúti kerékpársport világában. A Tour de Hongrie mezőnyében idén induló Team Cofidis kulisszatitkai jól mutatják, az állóképességi sportok közös nyelve valójában az energiafelhasználásról, a regenerációról és a mentális tűrőképességről szól.
Egyetlen versenynap alatt 6500 kalória
Ez nagyjából három átlagos felnőtt teljes napi energiaszükségletének felel meg. Futós szemmel nézve ez szinte felfoghatatlan mennyiség: egy maraton során egy amatőr futó általában 2500–4000 kalóriát használ el, míg egy ultraverseny vagy egy hosszú hegyi terepfutás közelítheti meg ezt a tartományt. A különbség mégis inkább a terhelés időtartamában és folyamatosságában rejlik. Míg egy futó a verseny után gyakran napokig regenerálódik,
a többnapos körversenyeken a kerékpárosoknak másnap újra csúcsformában kell rajthoz állniuk.
A Tour de Hongrie szakaszai 140 és 210 kilométer közötti távot jelentettek, és a Team Cofidis versenyzői egy-egy etap során akár 5 liter folyadékot is elfogyasztottak. Ez a szám különösen ismerős lehet azoknak a futóknak, akik nyári melegben készülnek maratonra vagy ultrára. Az állóképességi sportok egyik legfontosabb kihívása ugyanis nemcsak az energia pótlása, hanem a folyamatos hidratáció. A folyadékvesztés néhány százalékos mértéke is látványosan ronthatja a teljesítményt – legyen szó futásról vagy kerékpárról.
A profi bringások ráadásul menet közben is folyamatosan „tankolnak”. A Team Cofidis versenyzői átlagosan nyolc energiapótló terméket – gélt, szeletet, izotóniás italt – fogyasztottak el egyetlen szakasz alatt. Ez a stratégia a futóvilágban sem ismeretlen: ma már egyre több amatőr maratonista és ultrafutó is tudatos frissítési tervvel áll rajthoz. Az állóképességi sportokban a siker egyik kulcsa sokszor nem az, ki a legerősebb, hanem az, ki tudja a legtovább fenntartani az energiaszintjét.
A regeneráció szintén közös pont
A kerékpárosok a célba érés után azonnal speciális regeneráló italt fogyasztanak, hogy minél gyorsabban megkezdődjön az izmok helyreállítása. Futóként sokan pontosan ismerik ezt az érzést: a verseny utáni első percek döntőek lehetnek abból a szempontból,
hogyan reagál a szervezet a terhelésre másnap vagy akár egy hét múlva.
A profi kerékpársport azonban nemcsak az emberi teljesítményről, hanem a háttérgépezetről is szól. A hat versenyző mögött egy 11 fős stáb dolgozott a Tour de Hongrie alatt, és összesen 18 karbonvázas kerékpárt szállítottak a versenyre. A csapatbusz gyakorlatilag mozgó bázisként működött: konyhával, közösségi térrel, fürdőszobával. A sofőr egyszerre logisztikus, segítő, szakács és háttérember volt. Ez a világ elsőre távolinak tűnhet az amatőr futók számára, mégis van benne valami nagyon is ismerős. Mert akár egy maratoni rajtzónában, akár egy kerékpáros körverseny csapatbuszában járunk, ugyanaz a kérdés foglalkoztat mindenkit: hogyan lehet még egy kicsit jobban regenerálódni, hatékonyabban frissíteni, gyorsabban haladni.
A Tour de Hongrie idei számai önmagukért beszélnek
A Team Cofidis az első szakaszon közel 48 km/h-s átlagtempót ment, Alexis Renard pedig 83,1 km/h-s végsebességet is elért az utolsó etap során. Ezek a számok szinte irreálisnak tűnnek – mégis ugyanarra az emberi képességre épülnek, mint egy sikeresen teljesített maraton vagy ultrafutás: az állóképességre.
Talán éppen ezért érzik olyan sokan rokonsportnak a futást és a kerékpározást. Mindkettő hosszú órákon át tartó koncentrációt, fegyelmet és monotóniatűrést követel. Mindkettőben döntő szerepe van a frissítésnek, a regenerációnak és a mentális erőnek. És mindkettőben ott van az a nehezen megfogalmazható élmény, amikor a test már fáradt lenne, de az ember mégis megy tovább.
