- Hirdetés -spot_imgspot_imgspot_imgspot_img

Tegye fel a kezét, aki kényszerességből fut?! Na ugye, hogy senki!

Én is csak kimegyek nagyjából minden nap, pici mozgás, lazulgatás, haverok, lifestyle, totál elvonulós csodavájbok only. Na jó, azért egy óránál kevesebbre nem húzok cipőt persze, ne nevettess már ki…

Hát átöltözni is több idő, ha fél órát mész csak kocogni… a környezetet is hogy szennyezed már a sok felesleges mosószerrel?!

10 km azért legyen minimum

Egyszámjegyű táv hogyan néz már ki, tesó, a Straván? Ha meg ugye kimegyek, hozzuk már kerekre ki azt a távocskát: 10,98? Mi az, rohantál vécézni, hogy befejezted hamarabb? Nem kell a sok okoskodó komment! Futóversenyre sem járok már szinte, kinőttem belőle fullra, kötöttség az… csak a chill, csak a napi fitnesz és well-being, ami számít!

Max. 1-re megyek el, tényleg 2, legfeljebb 3–4 évente, jó, mondjuk azokra minden évben.

Tizennegyedszerre voltam idén is a Kaptatón, ha sánta és beteg vagyok is, ott a helyem, nélkülem meg sem rendezik. Időm cserébe ne legyen rosszabb, mint éveim átlaga, osztva a decoupling és a cardiac drift mínusz 5%-kal.

Ezt olvastad már?

Minden futó teljesítménye megérdemli a reflektorfényt

Egy nagy futóversenyen minden rajtszám mögött saját történet áll. Van, aki az első félmaratonjára készül, más az egyéni csúcsát szeretné megdönteni, és olyanok is rajthoz állnak, akiknek egyszerűen a futás szabadsága a legfontosabb. A 41.…

Tovább olvasom

Viszont ha nem a fekete pólómban megyek, dögöljek meg. Na meg az újévi futás, ja, anélkül nincs évkezdet, szar évem lesz különben, a horoszkóp is kidobta.

A futás a szabadság sportja, kivéve amikor a Strava, a kilométerek és a rutin diktál – Kép: Nedjalkov Balázs

Időben mondjuk rugalmas vagyok, mint apám expandere ’78-ból, eskü, csak a közösség miatt, na… de reggel kell menni, bélműködéshez is az kell, meg a „6.30 club” az fix, ha beszakad a Duna jege vezérünk alatt, max. akkor nem.

Heti km-mennyiség?

Szarok bele, éppen hogy összejön 88,6 és 89 km között hetente. Megy is ki Stravára, ha nem posztolsz, rád írnak: mi a pék van, haver, lesérültél? Konzisztencia minden felett!

Ezt olvastad már?

Egy félmosoly vagy üres tekintet – mit árul el rólunk, hogy köszönünk-e futás közben?

A futás magányos sportnak tűnik, mégis létezik egy különös, hallgatólagos közösség a futók között. Elég egy biccentés, egy félmosoly vagy egy gyors kézemelés, amikor két futó találkozik az úton vagy egy erdei ösvényen. De vajon…

Tovább olvasom

Edzések is random mennek, megmondtam Tihamér edzőbának, nálam a két könnyű futás bármikor felcserélhető a héten, de a többi legyen fix. Csak a rutin meg az évek! Látod!? Jó ez a futás: szabadság, semmi feszkó meg kötöttség, csak egy futócipő kell, felveszed és mész, kész!

 

- Hirdetés -
- Hirdetés -

Harcoktól a dobogóig, Belus Tamás és Barát Gabriella az edző–tanítvány kapcsolat kihívásairól, bizalomról és közös sikerekről

Az edző–tanítvány kapcsolat kívülről elég egyszerűnek tűnik. Az egyik ember ír egy edzéstervet, a másik megcsinálja. A valóságban persze ez általában...

Profi szervezés, hiányzó hangulat, üres közönség – ilyen volt a majdnem elmaradt Debrecen Maraton

A kezdeti baljós előjelek ellenére nagyon színvonalas rendezvény lett az első Debrecen Maraton, ami egy régi hiányosságot pótolt a városban. A...

Svájci minőség, prémium érzés, forradalmi technológia – ez az ON Running

Van valami különös abban, amikor egy márka szinte a semmiből érkezik, majd néhány év alatt úgy épül be a futók világába,...
- Hirdetés -spot_img

További cikkek

- Hirdetés -spot_img
- Hirdetés -