Bár a kutyák ideális „futóideje” ősztől tavaszig tart, ha nagyon ragaszkodsz négylábú társadhoz, akkor – alapos előkészületek mellett, kellő körültekintéssel, és nagyon korlátozott körülmények között – a melegben sem kell lemondanod a közös futásról vele. Dr. Torda Orsolya állatorvos, a Magyar Kutyasport Szövetség (MKSSz) Állatvédelmi Bizottságának elnöke – aki maga is aktívan sportol a kutyájával – segített összeszedni, felelős állattartóként mi mindenre ajánlott odafigyelni ilyenkor.
Sokféle tényező befolyásolhatja, mikor és milyen körülmények között javasolt kutyával futni, és ez fokozott hangsúlyt kap a meleg, nyári hónapokban. „Még, ha úgy is gondoljuk, hogy számunkra ilyenkor jött el a jó idő a közös kocogáshoz, nem árt tisztában lennünk azzal a ténnyel, hogy a kutyák igazi futóideje ősztől tavaszig tart. Így, mielőtt a közös sportolás eme formáját választanánk, felelős állattartóként számtalan körülményt ajánlott mérlegelni” – mondja Dr. Torda Orsolya.
Nem minden kutya bírja a nyári futást
Az egyik, legfontosabb alapvetés, hogy ismerjük annak a kutyának a habitusát, képességeit, fizikai kapacitását, amelyikkel futni tervezünk, főleg extrémebb, nyári hőterhelés mellett. Az állatorvos – aki maga is aktívan sportol a kutyájával, praxisában pedig kutyák sportrehabilitációjával is foglalkozik – azon a véleményen van, hogy az sem mindegy, milyen a kutya temperamentuma. „Egy versenyzésre tenyészett húzókutya például könnyen bele is pusztulhat ebbe a fajta mozgásba a nagy hőségben: ő ugyanis
addig fut és hajtja magát, amíg össze nem esik.
Míg egy más habitusú, a gazdija mellett kényelmesen elkocogó kutyát valószínűleg kevésbé visel meg a magasabb hőmérséklet. Szintén meghatározó kérdés, hogy rendszeresen sportolunk-e vele, vagy csak most, nyáron kezdenénk el a kutyánk aktívabb mozgatását. Továbbá a napszak, a hőmérséklet, és a páratartalom ugyanúgy befolyásolja, mikor lenne szabad nyáron kutyával futnunk” – teszi hozzá.
Az állatorvos azt javasolja, hogy előzetesen vizsgáltassuk ki az állatot, mert ez adott esetben fényt deríthet például olyan mozgásszervi vagy szívproblémára, ami mellett nem javasolt a sportolás. A szakember szerint a szívférgesség szűrése is érdekes lehet ebben az összefüggésben, mivel ez a betegség sokszor tünetmentes marad. Ezek az élősködők ugyanakkor a kutya tüdőartériáiban is meg tudnak telepedni, csökkentve a létfontosságú szerv kapacitását. Ez viszont, fokozott fizikai terhelés esetén akár végzetes is lehet egy fertőzött eb számára.
Hidratáld úgy, ahogy magadat is szoktad
Ahogy a nyári melegben az ember számára is kulcskérdés a hidratáltság, ugyanez vonatkozik a kutyákra is. Dr. Torda Orsolya szerint „már egy órával a melegben tervezett futás előtt érdemes beitatni a kutyát, akár elektrolittal, akár vízzel. A nyári időszakban az elektrolitot akár napi szinten is lehet neki adni, függetlenül attól, hogy csak kirándul, sétál – de nem egy »kanapékutya«. Melegben a kutyák sokkal többet lihegnek, ezzel pedig elektrolitokat, és folyadékot tudnak veszíteni, úgyhogy mindenképpen szükséges a pótlás. Tekintsünk erre ugyanúgy, mint a saját hidratálásunkra. Mivel ők csak a talpukon keresztül tudnak izzadni, nem az egész bőrfelületükön, így a fő hűtési lehetőség számukra a lihegés, a ventilláció”.
Ahogy mi se iszunk meg több liternyi folyadékot egy-egy futás előtt, a kutyának se adjunk nagyobb mennyiséget, mert, ahogy az állatorvos fogalmaz, ez további problémákat, például gyomorcsavarodást okozhat. „Hosszabb nyári futás alkalmával – ami nem feltétlenül távban, hanem időben tart tovább – mondjuk egy órás időtartam esetén, menet közben is érdemes néha kevés, környezetmeleg vizet, vagy elektrolitot adni a kutyának. Ez a normál izom-, és agyműködéshez szükséges, illetve ahhoz, hogy ne legyen izomgörcse” – magyarázza a doktornő hozzátéve, elektrolitpótlásra nem csak a munka-, és versenykutyáknak, egy „átlagos” teljesítményű, mozgásigényű kutyusnak is ugyanúgy szüksége lehet, főleg a nyári melegben.
„Hányással, gyomorproblémákkal járó betegségek esetén pedig kifejezetten javasolt, csakúgy, mint a humán gyógyászatban. Futás után pedig szintén nem mennyiségen van a hangsúly, inkább azon, hogy 10-15 perc elteltével ismét kisebb mennyiségű, környezetmeleg vízzel kínáljuk – nehogy tüdőgyulladást kapjon” – figyelmeztet Dr. Torda Orsolya.
Inkább reggel, és akkor is megállásokkal, ráitatásokkal fussunk
Létezik egy nagyon hasznos táblázat – amit bár kifejezetten szánhúzó kutyák versenyeztetéséhez készített az Ausztrál Kutyaszán-sport Szövetség (Australian Sleddog Sports Association – ASSA) – az ebben foglalt ajánlásaik egy átlag kutyatartók számára is hasznos támpontként szolgálhatnak Orsolya szerint. Rámutat: „ebben az is látszik, hogy ők már egy 22 fokos hőmérséklet, és minimális páratartalom mellett is a pálya rövidítését ajánlják, 40-50 százalékos páratartalom esetén pedig azt javasolják, hogy a kutya inkább ne is fusson.”
Egy kocogósabb fajta, „átlag” házikedvenccel is inkább a kora reggeli órákban javasolt a futás, amikor még hűvös van, hiszen a nyári estékre nem szokott annyira visszaesni a hőmérséklet. Az állatorvos szerint ilyenkor, többszöri megállásokkal, ráitatásokkal, árnyékosabb környezetbe nyugodtan el lehet menni futni velük, de inkább visszafogottabb tempójú futásokra, és előbb ehhez is hozzá kell szoktatni az állatokat.
„Ne nyáron akarjuk belekezdeni a közös futásba, mert ha ez nincs megalapozva, abból is sok probléma származhat” – figyelmeztet a szakember, aki szerint azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, milyen a kutya bundája: van-e aljszőrzete, vagy nincs; öreg vagy fiatal, illetve mennyire van elhízva.
„Ami a talajt illeti, aszfalton lehetőleg ne futtassunk kutyát: egyrészt nyáron nagyon felmelegszik, ami megégetheti a tappancsait. Inkább puhább felületeken fusson. Az nem baj, ha a talaj köves, mert – az emberi lábhoz hasonlóan – az ő lábait is hozzá lehet szoktatni ehhez: és ahogy mi is, ők is máshogy kezdenek kompenzálni a köveken, mint például egy homokos talajon. Más terhelést jelent az ízületeknek” – mondja Orsolya.
Hőgutát is kaphat, ezekre a jelekre figyeljünk
Sokan hajlamosak azt gondolni, hogy a kutyák csak nyáron kaphatnak hőgutát. Az állatorvos elmeséli, a rendelőjükbe hoztak már be olyan állatot, aki tavasszal melegedett túl, a gazdája pedig nem értette miért, hiszen „csak” 20-25 volt akkor a Margitszigeten. „Ez az eset is azt példázza, hogy érdemes már korábban, tavasztól odafigyelni a túlmelegedés jeleire, főleg egy hirtelen jött hőség esetén. Ehhez
a kutya ugyanúgy nem tud alkalmazkodni, mint mi, emberek.
A helyzetfelismerést az sem könnyíti meg, hogy vannak kifejezetten tünetrejtő kutyák, ez leginkább a munkakutyákra jellemző. Rajtuk kevésbé látszanak meg a túlhevülés okozta, olyan tipikus tünetek, mint például a nagyon intenzív lihegés, a megemelkedett testhőmérséklet, vagy a nyálkahártya lilás elszíneződése” – hangsúlyozza Dr. Torda Orsolya kiegészítve azzal, hogy a hősokk akár ájulást is okozhat, amit szédelgés előzhet meg.
„Ha gyanús, hogy a kutyánk hőgutát kapott, nagyon fontos, hogy már otthon elkezdjük hűteni, viszont semmiképp se jéghideg, hanem langyosabb vízzel átitatott törölköző segítségével tegyük. Olyan testtájakon érdemes kezdeni a hűtést, mint a lágyék vagy a hónalj, ahol vékonyabb a bőr.
Vízzel teli kádba ne tegyük az állatot, mert attól még sokkot is kaphat.
Még ha látszólag javul is az állapota – de szédelgés esetén mindenképp – célszerű állatorvoshoz vinni. A szakember, miután ellenőrzi a testhőmérsékletét, az alapján el tudja dönteni, hogy szükséges-e vénásan is a hűtés, és kell-e folyadékpótlás, ami helyrehozza a kutya felborult elektrolit háztartását. Ez ugyanis, súlyosabb esetekben a keringés összeomlásához vezethet” – emeli ki.
A felszerelés se mindegy, évszaktól függetlenül
Végül, de nem utolsó sorban az állatorvos mindenkit óva int attól, hogy a kutyát nyakörvvel, illetve olyan felszerelésben futtassa, ami akadályozza az ízületeinek mozgásában. „Az olyan futóhámokban, amik rálógnak a vállízületre, a kutyák nem tudják megfelelően előre nyújtani a lábukat. Húzókutyák esetén olyan hámot válasszunk, amik az egész hátukon, gerincükön egyenletesen oszlatják el a terhelést. A megfelelő méret és forma kiválasztásában kérjük szakember segítségét, mert egy nem megfelelően kiválasztott felszerelés is károkat okozhat: például a kutya létfontosságú testtájait, szerveit nyomhatja; de akár fojthatja is az állatot.
Nyakörvönön, merev pórázon pedig soha ne futtassunk kutyát, még akkor se, ha szerintünk csak egy kicsit kocog mellettünk. Egy hirtelen irányváltás, megállás is olyan, mintha satufékeznénk vele az ebet” – fogalmaz az állatorvos. Nem véletlenül találták ki a rugalmas szárakat, amik ilyen esetekben bizonyos mértékig csillapítják ezt a fajta, rángató hatást.
A nem megfelelő felszerelés ráadásul „a humán terhelést is negatívan befolyásolhatja, az ágyékunkra, a gerinc alsó szakaszára áthelyezve azt. Tehát, a saját szempontunkból se mindegy, milyen fajta beülőt választunk a bőséges kínálatból. Célszerű, hogy olyan legyen, ami rajtunk is jobban eloszlatja a terhelést, a térdeinkre így is épp elég nehezedik egy kutyával történő futás során” – teszi hozzá Dr. Torda Orsolya.
