Domján Vivien

Életem egyik legszürreálisabb pillanata volt, amikor publikációs lehetőséget kaptam ezen az oldalon. Mindig is szerettem a sportokat – leginkább nézni őket, miközben szotyiztam. Persze akadtak hirtelen felindulásból elkövetett aerobikórák, és lelkiismeret-furdalásból letekert spinningek, de hogy a sportolás az életem állandó része legyen, az sokáig elképzelhetetlennek tűnt. Egészen 2025 áprilisáig, amikor a lelki és mentális egészségem érdekében kitaláltam, hogy én futni fogok. Azzal azért tisztában voltam, hogy segítség nélkül legfeljebb két-három, végigszenvedett alkalomig jutnék, ezért Makár Tamás segítségét kértem. Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer leírom ezt a mondatot: az azóta eltelt időben a futás a részemmé vált. A terápiám lett, egyszerre az egyik legnagyobb ellenségem és a legjobb barátom. Erről az útról – a kínról és a boldogságról – szól a futnitanulok Facebook-oldalam, valamint az itt heti rendszerességgel megjelenő blogbejegyzéseim is.

Kövess itt:

LEGJOBB CIKKEK

A futás nem mindig boldogság, néha csak kapaszkodó, a varázsüveg viszont biztos pont

Kábé már kétszázszor voltam futni. A legnagyobb jóindulattal is...

Nem volt kedvem futni, tizenöt kilométerrel később kiderült, hogy a testem többet bír, mint a kifogásaim

Persze, mondja csak. Nem is ismer. A számon szakadok...

Harcoktól a dobogóig, Belus Tamás és Barát Gabriella az edző–tanítvány kapcsolat kihívásairól, bizalomról és közös sikerekről

Az edző–tanítvány kapcsolat kívülről elég egyszerűnek tűnik. Az egyik...

Az év ultrafutóinak díjazottjai társaságában ezentúl másképp gondolsz a kifogásokra és a fáradtságra

Vannak közösségek, ahol a panaszkodás egyszerűen nem opció, és...

Szorongásból szabadság: a Vivicittá átírta a határaimat, ezért örökre hálás leszek – és a futásnak is

A rengeteg kín mellett nagyon sok boldog pillanatot is okozott már nekem a futás, de ez a Vivicittá benne van életem TOP 3 élményében....

Pihennitanulok, avagy kiégsz vagy lelassulsz? – Egy hétvégi elvonulás megmutatta mennyire nem tudunk pihenni

Most minden, amit csinálok, az kizárólag rólam szól. Mondanám, hogy ez is a futás miatt van, de pontosabb, ha úgy fogalmazok: ezt is a...

Harcoktól a dobogóig, Belus Tamás és Barát Gabriella az edző–tanítvány kapcsolat kihívásairól, bizalomról és közös sikerekről

Az edző–tanítvány kapcsolat kívülről elég egyszerűnek tűnik. Az egyik ember ír egy edzéstervet, a másik megcsinálja. A valóságban persze ez általában sokkal kaotikusabb. Van...

Futni mentem Milánóba, végül a dolce vita futott át rajtam

Milánó, a dolce vita és a futás. Elsőre talán nem tűnnek összeegyeztethetőnek, pedig a milánói reggeli kocogás egészen új arcát mutatja az olasz divatfővárosnak....

Nem volt kedvem futni, tizenöt kilométerrel később kiderült, hogy a testem többet bír, mint a kifogásaim

Persze, mondja csak. Nem is ismer. A számon szakadok ki. Miért baj az, ha belesétálok? Nekem ez így is teljesen oké. Ezeket gondoltam, miközben...

Két teljesen külön világ találkozott, mégis ebből lett a legerősebb szövetség

Elég közvetlen vagyok, könnyen alakítok ki kapcsolatokat, és bár gyakran mondom, hogy utálom az embereket, azért van ebben némi hazugság. Inkább azt mondanám, hogy...

Az év ultrafutóinak díjazottjai társaságában ezentúl másképp gondolsz a kifogásokra és a fáradtságra

Vannak közösségek, ahol a panaszkodás egyszerűen nem opció, és nem azért, mert tilos, hanem mert értelmét veszti. Az év ultrafutóinak díjátadója pontosan ilyen tér:...

Futás, pánik, búvárkodás és a komfortzóna teljes elengedése, ez a hét, amire mindig emlékezni fogok

Eljöttünk felfogni a felfoghatatlant. Megcsodálni a Vörös-tengert, és a saját szemünkkel látni mindazt, amiért egészen sokáig egyiptológusnak készültem. Nem hívnám nyaralásnak, mert állandóan úton...

Futás közben megtanultam, hogy a korlátok, a kudarcok és a lehetetlenek között valahol mégis ott vagyok, és ez nem lehetetlen

Nincs lehetetlen! Úgy vettem észre, ez a mondat sportolói körökben elég gyakori. Erre csak nemrég lettem figyelmes, mert eddig nem igazán mozogtam sportolói körökben....

A futás nem mindig boldogság, néha csak kapaszkodó, a varázsüveg viszont biztos pont

Kábé már kétszázszor voltam futni. A legnagyobb jóindulattal is csak azt tudom mondani, hogy nagyjából tíz százalékban, azaz húsz alkalommal voltak ideálisak a körülmények....

12 Page 1 of 2