Vannak versenyek, amelyekről évek óta álmodik az ember. És vannak olyanok is, amelyek szinte egyik napról a másikra találnak meg. Nálam a SwissPeaks Trail pontosan ilyen volt.
Idén Geri barátom (Tepsis Troll – a szerk.) mutatta meg nekem ezt a svájci versenyt. Először csak kíváncsiságból kezdtem el utánanézni. Megnéztem néhány videót, végigolvastam a korábbi beszámolókat, böngészni kezdtem a pályákat, és azon kaptam magam, hogy esténként a közösségi média helyett a SwissPeaks útvonalait nézegetem.
Valami nagyon gyorsan megfogott benne
Talán azért, mert teljesen más világot képvisel, mint a legtöbb ismert alpesi terepfutó-verseny. A SwissPeaks nem akar a legnagyobb lenni. Nem épít hatalmas expóra, óriási show-ra vagy több tízezres mezőnyre. Itt minden a hegyekről szól. Arról a nyers alpesi környezetről, amelyet Svájc egyik legszebb vidéke, Valais kanton kínál a futóknak.
A verseny központja a Val d’Anniviers völgye, a pályák pedig a szervezők mottójához hűen – From Glacier to Lake – valóban a gleccserek világából vezetnek egészen a Genfi-tó partjáig. Magashegyi ösvények, négyezres csúcsok látványa, hosszú alpesi hágók, meredek lejtők és olyan panorámák várják a futókat, amelyek önmagukban megérnének egy svájci kirándulást. Ahogy egyre többet olvastam róla, egyre inkább azt éreztem, hogy ez nem egyszerűen egy ultrafutó-verseny.
Ez egy alpesi expedíció
A SwissPeaks különlegessége a környezet mellett abban rejlik, hogy minden terepfutó megtalálhatja a saját kihívását. A programban a félmaratontól kezdve egészen az elképesztő 643 kilométeres Odyssey távig szerepelnek versenyek. A kínálatban megtalálható a maraton, a 70 kilométer, a 100 kilométer, a 100 mérföld, a közel 400 kilométeres Legend, végül pedig az Odyssey, amely 643 kilométeres távjával és közel 44 000 méter pozitív szintemelkedésével ma Európa egyik legbrutálisabb ultrafutó-kihívásának számít.
Ami viszont igazán meglepett, hogy a SwissPeaks nem kizárólag a legextrémebb távakról szól. Ugyanazt az alpesi élményt kapja az is, aki egy maratonra érkezik, mint az, aki több napot tölt a hegyek között. A filozófia minden távon ugyanaz:
a természet diktálja a tempót, a futók pedig alkalmazkodnak hozzá.
Persze, amikor megláttam a Legend távot, rögtön elindult a fantáziám. Közel 400 kilométer, több mint 27 000 méter pozitív szintemelkedés.
Melyik ultrafutó ne gondolkodna el rajta legalább egyszer?
Így végül beneveztem. Sokáig úgy készültem, hogy ezen a távon állok rajthoz. Ahogy azonban teltek a hónapok, egyre inkább éreztem, hogy ezt most nem szabad mindenáron erőltetnem. Három munkahely mellett egyszerűen nem tudtam annyi időt és energiát beletenni a felkészülésbe, amennyit ez a kihívás megérdemel. Nem volt könnyű meghozni ezt a döntést.
Az ultrafutásban könnyű beleesni abba a hibába, hogy azt hisszük, akaraterővel bármit meg lehet oldani. Pedig néha éppen
az a legnehezebb, hogy őszintén felmérjük, hol tartunk.
Végül úgy döntöttem, hogy visszanevezek a 168 kilométeres távra. Persze ez sem nevezhető könnyű feladatnak. A pályán több mint 11 000 méter pozitív szintemelkedés és közel 13 000 méter ereszkedés vár rám. Ezek már önmagukban is olyan számok, amelyek tiszteletet ébresztenek minden terepfutóban. Tudom, hogy lesznek hosszú éjszakák, nehéz pillanatok és biztosan lesz olyan emelkedő is, ahol majd megkérdezem magamtól, miért is neveztem be.
De most úgy érzem, ez volt a helyes döntés. A Legend nem tűnik el. Remélhetőleg jövőre is ott lesz. Ahhoz a versenyhez azonban úgy szeretnék egyszer odaállni, hogy egyetlen pillanatig se legyen bennem kétség afelől, megtettem-e mindent a felkészülés során.
A SwissPeaks nemcsak a futásról szól
Ahogy az elmúlt évek legnagyobb nemzetközi terepfutó-eseményein, úgy erről a versenyről is a helyszínről szeretnék tudósítani. Együtt jártuk végig a Zegama-Aizkorrit, a Québec Mega Trailt, ott voltunk a Salomon Golden Trail World Series ledrói világdöntőjén, hamarosan pedig a dél-koreai Muju Trail Grand Finale-ról is jelentkezünk. A cél most is ugyanaz: az eredmények mellett szeretném megmutatn azt a hangulatot is, amitől egy verseny igazán különleges lesz.
A rajt előtti készülődéstől egészen a célba érkezésig igyekszem minél több élményt megosztani veletek. Megmutatjuk a pályát, a környezetet, a világ élmezőnyét, a szervezést, a verseny kulisszatitkait, és természetesen végigkövethetitek majd az én utamat is ezen a 168 kilométeres kihíváson.
Bízom benne, hogy a közvetítések végére nemcsak egy eredménylistát láttok majd, hanem egy olyan versenyt is megismertek, amely méltán vált Európa egyik legkülönlegesebb alpesi ultrafutó-eseményévé.
Én már most izgatottan várom a rajtot.
És van egy olyan érzésem, hogy a SwissPeaks Trail nem az a verseny lesz, amelyet egyszer kipróbál az ember, inkább az, ahová újra és újra vissza akar majd térni. Remélem, ti is velünk tartotok ezen az úton.
