Mi kell ahhoz, hogy valaki ne csak 100, hanem akár több száz kilométeren át újra és újra rajthoz álljon, miközben egyre fáradtabb, és a következő kör minden korábbinál nehezebbnek tűnik? A Backyard Ultra-világbajnokságon nincs előre meghatározott célvonal: a futóknak minden órában teljesíteniük kell egy 6706 méteres kört, a verseny pedig addig tart, amíg végül csak egyetlen versenyző marad talpon.
Október 17-én Esztergomban 15 magyar ultrafutó képviseli az országot a csapat-világbajnokságon. Pósa Tibor csapatmenedzserrel a magyar válogatott esélyeiről, a többnapos ultrafutás fizikai és mentális kihívásairól, valamint az emberi teljesítőképesség határairól beszélgettünk.
Hogyan kell elképzelni ezt a különleges világbajnokságot, és miben más, mint egy hagyományos ultrafutóverseny?
A Backyard Ultra talán az egyik legegyszerűbb szabályrendszerű, mégis legösszetettebb ultrafutó-formátum. Minden egész órában el kell indulni egy 6706 méteres körre, és a következő rajtig vissza kell érni. Aki nem ér vissza időben, vagy nem áll rajthoz, kiesik. Nincs előre meghatározott össztáv: addig tart a verseny, amíg végül csak egy futó tudja teljesíteni a győzelemhez szükséges utolsó kört.
Nem feltétlenül a leggyorsabb nyer, hanem az, aki a legtovább képes egyensúlyban tartani az energiabeosztását, a táplálkozását és a mentális állapotát. A 6706 méter sem véletlen: 24 kör éppen 100 mérföld, vagyis nagyjából 161 kilométer. A csapat-világbajnokságon az országok saját helyszínükön, azonos szabályok szerint, egyszerre rajtolnak. Mi Esztergomban képviseljük Magyarországot.
Hogyan dől el a világbajnoki cím, és mi történik, ha egy országban már csak egyetlen futó marad versenyben?
A csapattagok teljesített körei összeadódnak, így mind a 15 magyar futó eredménye számít. Nem elég egy-két rendkívüli képességű ultrafutó: arra van szükség, hogy mindenki a saját lehetőségeihez mérten a legtöbbet hozza ki magából. Ha már csak egy versenyző marad, az ő további körei is növelik a csapat összeredményét. A backyardban az egyéni és a csapatérdek egyszerre van jelen. Minden kör számít, minden futó számít.
Hogyan állt össze az idei magyar válogatott? Milyen kvalifikációs rendszer alapján lehetett bekerülni a legjobb 15 közé?
Két fő út vezetett a válogatottsághoz: a kijelölt Silver Ticket-verseny megnyerése és az At-Large rangsor, amely a 2024. augusztus 16. és 2026. augusztus 15. közötti eredményeket vette figyelembe. A csapatunk tagjai Fűrész Edit, Stefán Beáta, Fodor Szilárd, Geszti Péter, Sárosi Gyula, Gurisatti Gábor, Kertész Ádám, Filep Ákos, Keller Sándor, Válent Sándor, Blaskó Mihály, Nagykéri György, Horváth Vilmos, Győrffy András és Virág Pál.
Tartaléknak lenni kegyetlen szerep. Ugyanúgy készülsz, ugyanaz az álom hajt, mégis el kell fogadnod, hogy talán nem állhatsz rajthoz. Hugyecz Edina, Nagy Péter és Pócza Gábor aktív segítőként ott lesz velünk, és ugyanazt a felszerelést kapják, mint a versenyzők. Így tisztelgünk a munkájuk előtt. Maradéktalanul elégedett vagyok a csapatunkkal: tapasztalt futók alkotják, akik egymást is támogatják.
Mit jelent Fűrész Edit 76 körös magyar rekordja a hazai backyardfutás számára?
Edit 76 köre, vagyis mintegy 510 kilométere rendkívüli eredmény, a magyar backyardfutás fontos mérföldköve. Hetvenhat órán át újra és újra fel kell állni, elindulni, és minden körben meghozni a döntést: folytatom. Ez a válogatott számára is inspiráló, de nem szeretném, ha nyomást jelentene bárkinek. Minden futónak a saját lehetőségeihez mérten kell a legjobbját nyújtania. Büszkék vagyunk Edit teljesítményére.
Hol vannak az emberi teljesítőképesség határai? Elképzelhető, hogy magyar futó is megközelítse a világrekordot?
A backyardban nem néhány óráról beszélünk, hanem több napon át tartó futásról, alváshiányról és folyamatos alkalmazkodásról. Phil Gore teljesítményei elképesztők, de szerintem az emberi határokat nem lehet egyszerűen kilométerben meghatározni. A fizikai állóképesség mellett az alvás, a táplálkozás, a fájdalom kezelése és a döntéshozatal is meghatározó.
El tudom képzelni, hogy egyszer magyar futó is megközelítse a világ legjobbjait. Ehhez azonban hosszú évek munkája, tapasztalat és megfelelő szakmai háttér kell. Elsősorban azt szeretném, hogy fejlődjön a hazai backyardközösség.
Milyen eredményre lehet képes a magyar válogatott? Kik a legnagyobb esélyesek?
A 2024-es csapat-világbajnokságon Belgium 1147 körrel győzött. Ez jól mutatja a nemzetközi élmezőny szintjét. Idén 74 ország rajtol, Belgium és az Egyesült Államok biztosan komoly ellenfél lesz. Konkrét helyezést nem szeretnék ígérni, mert egy ilyen verseny alakulását senki sem tudja megjósolni. De nem pusztán azért állunk rajthoz, hogy részt vegyünk.
Versenyezni megyünk, és szeretnénk megmutatni, hogy Magyarországnak helye van a nemzetközi backyardközösség élvonalában.
Mi a jobb taktika: az egyenletes csapatteljesítmény vagy néhány kiemelkedő futó hosszú versenyzése?
Nem állítanám szembe a kettőt. Minden teljesített kör hozzáadódik az eredményhez: ha valaki 20 kört fut, azzal húszat tesz hozzá, ha más 50-et, akkor ötvenet. A közös taktika a felkészülésben, a kommunikációban és a segítők munkájában jelenik meg.
Magát a futást nem lehet teljesen előre megtervezni, hiszen mindenkinek saját tempója és frissítési stratégiája van. Csapatmenedzserként az a feladatom, hogy mindenki a lehető legjobban futhassa a saját versenyét. Nincs felesleges kör, és nincs jelentéktelen csapattag sem.
Mit nyerhet a magyar válogatott, ha világbajnok lesz? Jár-e pénzdíj, és hogyan lehet kijutni a 2027-es amerikai egyéni világbajnokságra?
Ez a világbajnokság nem a pénzdíjakról szól. A legnagyobb elismerés maga a világbajnoki cím és az ország képviselete; automatikus pénzdíj nem jár minden csapatnak. A 2027-es egyéni világbajnokságra külön kvalifikáció vezet.
A nemzeti verseny győztese indulási jogot szerezhet, emellett az At-Large rangsoron keresztül is be lehet jutni. Ott a 2025. augusztus 16. és 2027. augusztus 15. közötti hivatalos eredmények számítanak, és további 25 helyet osztanak ki. Az esztergomi verseny tehát az egyéni célok szempontjából is fontos.
Hogyan készülnek a futók a többnapos versenyre, milyen szerepük van a segítőknek, és mi a legnehezebb a szervezésben?
Az első órákban még a fizikai teljesítmény dominál, később egyre fontosabb a mentális stabilitás, az evés, az ivás és a pihenés. Két rajt között sokszor csak néhány perc jut mindenre. A segítők frissítenek, előkészítik a felszerelést, és leveszik a terheket a futók válláról. A pályán viszont tilos a külső segítség és a kísérés.
Szervezőként a legnehezebb, hogy nem tudjuk, mikor ér véget a verseny. Akár négy-öt napig is biztosítani kell a pályát, a világítást, a személyzetet és a frissítést. A szervezőcsapatnak ugyanúgy állóképességi versenyre kell készülnie, mint a futóknak.
Mit kell tudni az esztergomi pályáról, és mennyire kedvez a hosszú távú teljesítményeknek?
A versenyközpont a Szentgyörgymezői kültéri edzőpark környezetében lesz. A pálya 3353 méter oda és ugyanennyi vissza, egyetlen fordítóval. Kivételesen szinte sík, és a futók aszfaltos vagy döngölt földes burkolatot is választhatnak. Nem gondolom, hogy ettől unalmas lenne. A csapat-világbajnokságon mi választhattuk ki a helyszínt, és olyan pályát kerestünk, amely hosszú távon is biztonságos, jól kijelölt, éjszaka és fáradtan is könnyen követhető.
A cél nem az, hogy valaki egyetlen gyors kört fusson, hanem hogy óráról órára tartható tempót találjon. Büszke vagyok arra, hogy Esztergom részese lehet ennek a világeseménynek. Számomra ez jóval több egy futóversenynél. A backyard megtanít arra, hogy sokszor nem az számít, milyen gyorsan indulsz, hanem hogy a következő órában újra oda tudsz-e állni a rajthoz.
Október 17-én 15 magyar futó indul Esztergomban, de mögöttük ott áll egy egész közösség: családtagok, edzők, segítők és szurkolók. Hajrá, magyar Backyard Ultra-válogatott! Hajrá, Esztergom!
