Az Athénból Spártába vezető út a magyar ultrafutás egyik legendás útvonala. Az Authentic Pheidippides Run mezőnyének azonban Leónidasz szobránál vissza kell fordulnia, és újra megtennie a közel 243 kilométert Athénig.
November 19-én tizedik alkalommal rajtol a verseny, amelyen Maráz Zsuzsanna női pályacsúcsot futott, Toldi Péter összetett második lett, Boros Linda pedig női bronzérmet szerzett. A jubileumi kiírás hat magyar nevezője közül hárman idén egészen Marathónig futnak tovább.
Egy futár küldetésének nyomában
A történet Kr. e. 490-be, a marathóni csata előtti napokba vezet. Hérodotosz szerint az athéniak Pheidippidész futárt küldték Spártába, hogy katonai segítséget kérjen a perzsák ellen. A hivatásos hosszútávfutó az indulását követő napon érkezett meg. A spártaiak vallási előírásaik miatt csak a telihold után indulhattak hadba, a hírvivőnek ezzel a válasszal kellett visszatérnie Athénba.
Az Authentic Pheidippides Run ezt az oda-vissza küldetést idézi fel. A modern rendezvény első kiírását 2015 novemberében tartották, a mostani, tizedik alkalmat pedig az útvonal megalkotójának, Takis Skoulisnak ajánlják.

A köznyelvben gyakran dupla Spartathlonként emlegetett versenynek saját útvonala és szabályrendszere van. A hagyományosan 490 kilométeresként ismert távot az idei hivatalos kiírás 485,3 kilométerben adja meg. A pálya az athéni ókori agorától Eleusziszen, Megarán, az ókori Korinthoszon és Nemeán át vezet Spártába, majd ugyanazon az úton tér vissza. Az Artemisio 1227 méteres hágóján mindkét irányban át kell jutni.
Közel négy nap, folyamatosan járó órával
A rajt november 19-én, csütörtökön helyi idő szerint reggel hatkor, magyar idő szerint ötkor lesz. A klasszikus távon 98 órájuk van a futóknak, a végső határidő november 23-án, hétfőn, magyar idő szerint reggel hétkor jár le. A szintidőbe minden megállás, étkezés és alvás beleszámít, miközben útközben köztes időkorlátokat is teljesíteni kell.
A jubileumi év újdonsága az Athén–Spárta–Athén–Marathón útvonal, összesen 524,9 kilométerrel. Erre a korábbi évek érvényes teljesítői nevezhettek. A hosszabb táv futóinak 93 órán belül kell visszaérniük Athénba, a marathóni célig pedig összesen 100 óra áll rendelkezésükre. Aki ezt a változatot választotta, annak a teljesítéshez Marathónig kell eljutnia. A szervezők a fő állomásokon meleg étellel és pihenési lehetőséggel készülnek, a futókat SOS-gombbal ellátott GPS-eszközzel követik.
Magyar pályacsúcs és dobogós helyezések
A magyar történet egyik úttörője Blaskó Mihály, aki 2019-ben 96 óra 19 perc 48 másodperc alatt ért célba. Két évvel később visszatért, és Ferenczi Istvánnal együtt fejezte be az utat. A verseny egyik legnagyobb magyar sikere 2021-ben született: Toldi Péter és Maráz Zsuzsanna azonos, 67 óra 54 perc 12 másodperces idővel érkezett meg Athénba összetett második és harmadik helyen a győztes lengyel Łukasz Sagan mögött. Maráz Zsuzsi a női versenyt megnyerve több mint hat és fél órát javított az addigi női pályacsúcson.
2025-ben újabb magyar női dobogónak örülhettünk. Boros Linda 87 óra 31 perc 3 másodperccel harmadik lett a nőknél, összetettben pedig tizenkettedik. Előtte Blaskó Mihály ért célba 87 óra 29 perc 4 másodperccel, a férfiak kilencedikjeként. Sárosi Gyula 93 óra 16 perc 22 másodperc alatt teljesített. Az utolsó szakaszon egy nehéz helyzetbe került francia futótársát, Gilles Pallaruelót segítette, akivel azonos idővel szerepelnek az eredménylistán.

Annak az évnek a nemzetközi eredménye is emlékezetes lett. Az orosz Irina Masanova 66 óra 29 perc 39 másodperces idővel az egész mezőnyt megelőzte. A verseny történetében először nő nyerte az összetettet.
Hat magyar futó a 2026-os rajtnál
Bogár János – 369, 485,3 kilométer. Az 1991-es Spartathlon győztese és az 1994-es 24 órás Európa-bajnok évtizedek óta meghatározó alakja a magyar ultrafutásnak. Az Authentic Pheidippides Runon 2022-ben 100 óra 38 perc 51 másodperccel összetett tizenharmadik lett. Idén ismét az Athénba visszatérő távra nevezett.
Csingár István – 374, 485,3 kilométer. Tavasszal 54 óra 47 perc alatt elsőként teljesítette az Ultrabalaton Projekt418 kihívását, vagyis a dupla Balaton-kört. Futásával az Őrzők Alapítványt támogatta. A gyermekonkológiai betegek segítése személyes ügy számára, leukémiában elhunyt fia emlékét is őrzi sportvállalásaival.
Varga Róbert – 435, 485,3 kilométer. A debreceni sportoló a hosszú teljesítménytúrák és az ultrafutás világából érkezik. Idén ő is végigment az Ultrabalaton dupla körén. A Projekt418 bemutatkozásában az önálló felkészülést, az előrelátó tervezést és az alkalmazkodást emelte ki, vállalásával pedig a HAHA Egyesület közlekedésbiztonsági munkáját támogatta.
Boros Linda – 5002, 524,9 kilométer. A tavalyi női bronzérmes több Spartathlon-teljesítés után tér vissza Görögországba. Idén az első nőként teljesítette hivatalos szintidőn belül az Ultrabalaton Projekt418 számát. Erdélyi Nándival hosszú évek óta dolgoznak együtt, a többnapos tapasztalatot most a marathóni célig kell beosztania.
Blaskó Mihály – 5007, 524,9 kilométer. Három sikeres Pheidippides-teljesítés után választotta a hosszabb útvonalat. Tavaly több mint hét órát javított a korábbi legjobbján. Októberben a backyard csapat-világbajnokság esztergomi futamán 42 kört, 281,652 kilométert teljesített, egyéni csúccsal.
Sárosi Gyula – 5024, 524,9 kilométer. Az alezredes a 24 és 48 órás versenyeken is tapasztalt ultrafutó, 2021-ben a Spartathlont is teljesítette. Az idei backyard csapat-világbajnokság magyar futamán 62 körig, 415,772 kilométerig jutott, és Kertész Ádám mögött ő maradt legtovább versenyben. Most a Marathónig meghosszabbított útvonalon indul.

A szervezők 113 nevet tartalmazó rajtlistáján három magyar az athéni, három a marathóni célt jelölte meg. November 19-én együtt vágnak neki az útnak, amelynek első nagy mérföldköve mindannyiuk számára ugyanaz lesz, a spártai fordító.
A futókat ezen a linken lehet követni.









